A Magyar Tengerimalac-védő Közhasznú Egyesület alapszabályának fontosabb elemei:


Az egyesületről:

"Az egyesület neve: Magyar Tengerimalac-védő Közhasznú Egyesület
Az egyesület rövidített neve: M.T.V.K.E.
Az egyesület székhelye: 1155 Budapest, Ozmán u. 3. 2/6.
Az egyesület alapításának éve: 2012
Az egyesület hatóköre: országos.

Az egyesület a közfeladatok megvalósítása érdekében az alábbi közhasznú tevékenységet végzi:
- létrehozza, illetőleg előmozdítja állatmenhelyek, állatotthonok létesítését, és
gondoskodik ilyenek üzemeltetéséről,
- tömöríti azokat, akik önként, meggyőződésből támogatni kívánják a természet és az élővilág védelmének ügyét,
- széles körben propagálja a természet- és állatvédelmet, s céljai népszerűsítése érdekében propagandaanyagokat és kiadványokat, készít és terjeszt, kapcsolatot épít ki a hírközlő szervekkel, szakmai klubokat hoz létre,
- az ifjúságnak a természet, az élővilág szeretetére nevelése érdekében előmozdítja a természet és állatvédelemnek az iskolai oktatásba való beilleszkedését, azokban részt
vesz, továbbá elősegíti az oktatási intézményekben természet- és állatvédő klubok
szervezését, valamint szakmai klubok létrehozását,
- javaslatokkal segíti az állami és társadalmi szerveknek a természet- és állatvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásait,
- természet- és állatvédelmi járőrszolgálatot szervez más (állami és társadalmi) szervekkel,
szervezetekkel együttműködve,
- fellép az állatkínzás minden formája ellen,
- a természet-és állatvédelmi jogszabályok, valamint hatósági rendelkezések megsértésének észlelése esetén előmozdítja a szükséges eljárás megindítását,
- jogi támogatást nyújt azoknak, akik a természet és állatvédelmi jogszabályok, hatósági
rendelkezések megszegőivel szemben a törvényes keretek között fellépnek,
- a természet- és állatvédelem hatékonyságának fokozása érdekében együttműködik a hasonló célokért küzdő belföldi és külföldi szervezetekkel,
- részt vesz az állat- és természetvédelemmel kapcsolatos törvények végrehajtási
rendeleteinek kialakításában, továbbfejlesztésében és betartatásában."

A tagságról:

" Az egyesület tagja lehet minden külföldi és belföldi természetes személy és jogi személy. Az egyesületnek rendes tagjai lehetnek.

A rendes tag felvétele az ügyvezető elnök hatáskörébe tartozik. Az egyesület rendes tagjának felvétele oly módon történik, hogy az ügyvezető elnök a tagot az általa vezetett tagnyilvántartásba bevezeti.

A rendes tagsági viszony feltétele, hogy a tagok belépési szándékukat a belépési nyilatkozat kitöltésével és aláírásával kinyilvánítsák és az ügyvezető elnök őket a tagok sorába felvegye. A felvételt megtagadó határozat ellen a határozat igazolható módon történt közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet a közgyűlés bírál el. Az egyesület alapító tagja az, aki az alakuló közgyűlésen jelen volt, neve és aláírása szerepel az alakuló közgyűlésen vezetett jelenléti íven.

A tagsági viszony megszűnik:

  • a kilépési szándék ügyvezető elnök felé történő írásbeli bejelentésével,
  • kizárással,
  • törléssel,
  • a tag halálával,
  • nem természetes személy tag megszűnésével,
  • az Egyesület megszűnésével.

Kizárás:

Az ügyvezető elnök kizárhatja tagjai sorából azt, aki:

  • nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít,
  • aki nyilvánosan (rendezvényeken, fórumokon, levelezőlistákon) az egyesület hírnevét rontja,
  • 5.000,- Ft összeget meghaladó kárt okoz az egyesületnek,
  • a hatályos állatvédelmi szabályokkal ellentétes módon bánik állatokkal szemben.

Törlés:

Amennyiben a tag három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólítás ellenére nem fizette be, úgy az ügyvezető elnök a tag törléséről határozatot hoz, amely ellen a közgyűléshez lehet fellebbezéssel élni a határozat érintettnek igazolható módon történő kézbesítésétől kezdődően 30 napon belül. A tagdíjfizetés elmulasztása miatti felszólításnak tartalmaznia kell a kifejezett figyelmeztetést, hogy az ismételt mulasztás a tag törléséhez vezethet.

Az ügyvezető elnök a kizárásról szóló határozatot az érintett részére kézbesíti. A kizárásról döntő határozat indoklásának tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, valamint a fellebbezési jogról és annak határidejéről szóló tájékoztatást. Az ügyvezető elnök kizárást kimondó határozata ellen a tag a határozatnak a részére igazolható módon történő kézbesítésétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat fellebbezéssel, míg a közgyűlés kizáró határozata ellen a tag a részére történő igazolható kézbesítésétől számított 30 napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

A kizárásról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy lehetőséget biztosítottak a kizárással érintett tag részére a védekezésre és a mentő vagy enyhítő körülmények ismertetésére."

A közgyűlésről:

"Az egyesület döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés nyilvános. Az egyesület minden évben legalább egy közgyűlést köteles tartani, mely közgyűlést az ügyvezető elnök köteles minden év május 31-ig összehívni (éves közgyűlés).

Rendkívüli közgyűlés: a döntéshozó szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede vagy az ügyvezető elnök az ok és a cél megjelölésével kéri. Ha az ügyvezető elnök e kötelezettségének nem tesz eleget vagy nem tud eleget tenni, a közgyűlést az ügyvezető elnök hívja össze.

A közgyűlést legalább 15 nappal a kitűzött időpont előtt írásban, a tervezett napirend közlésével kell összehívni. A közgyűlés határozatképességébe csak a teljes jogú, tehát a rendes tagok számítanak bele. A közgyűlés határozatképes, ha a teljes jogú tagok több mint fele jelen van. Amennyiben határozatképtelenség miatt a közgyűlést nem lehet megtartani, a megismételt közgyűlés a jelenlévő tagok számától függetlenül az eredeti napirendi pontok tekintetében határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire és a megismételt közgyűlés időpontját és helyszínét is közölték. Más napra történő összehívás esetén új meghívót kell kiküldeni, az alapszabályban is részletezett tájékoztatásokkal. 

A meghívónak tartalmaznia kell

  1. az egyesület nevét és székhelyét;
  2. az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  3. az ülés napirendjét.

A meghívót a tagokkal igazolható módon kell közölni. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlés meghívóban meghirdetett napirendjét utólag kiegészíteni nem lehet.

 

Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni.

 

A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell: 

  1. a költségvetési támogatás felhasználását
  2. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást
  3. a cél szerinti juttatások kimutatását
  4. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattói, a kisebbségi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásáról, az egészségbiztosítási önkormányzattói és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét
  5. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, összegét,
  6. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

Az egyesület éves beszámolóját az ügyvezető elnök köteles minden év május 15-ig a közgyűlés elé terjeszteni. A beszámoló elfogadásáról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. A beszámoló közgyűlés által történő el nem fogadása esetén az ügyvezető elnök köteles 30 napon belül újabb beszámolót készíteni.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály, a Szervezeti Működési Szabályzat és egyéb szabályzatok jóváhagyása és módosítása,
  • az ügyvezető elnök megválasztása és visszahívása,
  • az ügyvezető elnök éves beszámolójának jóváhagyása,
  • az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása,
  • a tag törléséről és kizárásáról való döntés másodfokon,
  • az éves tagdíj összegének és esedékességének megállapítása,
  • az ügyvezető elnök tiszteletdíjának megállapítása,
  • az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásnak vagy megszűnésének elhatározása.

Az ügyvezető elnök feletti munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.

A közgyűlés a határozatképességének megállapítását követően a jelen lévő tagok közül egyszerű szótöbbséggel megválasztja a közgyűlési tisztségviselőket, azaz a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv hitelesítőket, illetve szükség esetén a szavazatszámlálót. 

A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel - a határozatképes közgyűlésen jelenlévők 50 % + 1 fő szavazatával - hozza. A határozathozatal során „igen”, „nem”, valamint „tartózkodás” szavazattal lehet élni. Minden tagnak egy szavazata van. Az ügyvezető elnököt titkos szavazással kell megválasztani. Egyéb esetekben titkos szavazás elrendelését bármely jelenlévő tag kezdeményezésére egyszerű szótöbbséggel elfogadott határozatával jogosult a közgyűlés elrendelni. Szavazategyenlőség esetén a Levezető Elnök szavazata dönt.

A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlés ülései nyilvánosak. Indokolt esetben a közgyűlés tartásáról - a szavazati és tanácskozási jogot nem adó megjelenés lehetőségére utalva - felhívás útján értesíthető a nyilvánosság is."

Az ügyvezető elnökről és a koordinátorokról:

"Az ügyvezető elnök két közgyűlés között vezeti, irányítja az egyesületet. Így:

  • elkészíti, és a közgyűlés elé terjeszti éves beszámolóját,
  • gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
  • állásfoglalásokat bocsát ki a saját nevében,
  • rendes tagok felvételéről dönt első fokon,
  • első fokon dönt a tagok törléséről és kizárásáról,
  • elkészíti, és a közgyűlés elé terjeszti az egyesület éves költségvetését. 

Az ügyvezető elnököt a közgyűlés titkos szavazással 2 évre választja meg. Az ügyvezető elnök újraválasztható és visszahívható. 

Az ügyvezető elnök:
Név: Szalai Bálint
Lakóhely: 1155 Budapest, Ozmán u. 3. 2/6.
Anyja neve: Kovács Magdolna 

Két közgyűlés közötti időben az ügyvezető elnök dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az ügyvezető elnök köteles beszámolni.

Ügyvezető elnök kizárólag az egyesület tagjai közül választható. 

Az ügyvezető elnök köteles a közgyűlés üléseinek jegyzőkönyveiről nyilvántartás vezetni. A nyilvántartás és a jegyzőkönyvek bárki számára az egyesület székhelyén hozzáférhetőek. 

Az egyesület törvényes képviseletére az ügyvezető elnök önállóan jogosult. 

Az ügyvezető elnök jogai és kötelességei: 

- a közgyűlést bármikor összehívhatja,
- a kiadások számláit ellenőrzi,
- pénzügyeket intéz,
- gyakorolhatja a bankszámla feletti önálló rendelkezési jogot,
- gyakorolhatja az önálló képviseleti jogot,
- harmadik személyekkel való szerződések megkötése,
- a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie,
- a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,
- az egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése,
- gyakorolja a munkáltatói jogot,
- szervezi, irányítja az egyesület nemzetközi kapcsolatait. 

A koordinátorok 

Az egyesület weboldalával, FB-oldalával és FB-csoportjával, illetve az egyesület gondozásában lévő állatok befogadásával és kiadásával, az ezzel kapcsolatos levelezéssel, illetve általános levelezésekkel, illetve az egyesület honlapjával, marketing tevékenységével, design-jával az egyesületen belül koordinátorok foglalkoznak. 

A koordinátorok feladatait az adott terület határozza meg, jogai és kötelességei az egyesület alapszabályában is megfogalmazott rendes tagokéval azonos. Egy koordinátor ugyanarra a területre jelölhet ki maga mellé segítő koordinátorokat.

A koordinátorok az egyesület által kiállított, tengerimalacok befogadásával (lemondó nyilatkozat, visszavételi nyilatkozat), ideiglenes tartásával (önkéntesi szerződés, átadás-átvételi jegyzőkönyv, ideiglenes adatlap) és örökbeadásával (örökbeadási szerződés) kapcsolatos szerződések tekintetében aláírási joguk van. 

A koordinátorok kizárólag az egyesület tagjai közül választhatók."

Az M. T. V. K. E.-hez megalakulása óta 2061 tengerimalac került, ebből 1823 örökbeadott, jelenleg 132 tengerimalac vár ideiglenes befogadóknál szerető gazdijára.