Az M. T. V. K. E.-hez megalakulása óta
853
tengerimalac került, ebből
745
örökbeadott, jelenleg
74
tengerimalac vár ideiglenes befogadóknál szerető gazdijára.
Kedves Olvasóink!

A közelmúltban több érdeklődő levelet kaptunk az állatkereskedések tengerimalacokkal kapcsolatos tartási szokásaival, körülményeivel kapcsolatosan. Többen kérdeztétek, hogy milyen jogi szabályozók vonatkoznak az állatkereskedésekre, ezért megpróbáljuk ezeket röviden összefoglalni.

A kedvtelésből tartott állatok tartásával és forgalmazásával kapcsolatos szabályokat a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet tartalmazza. A jogszabály nem kizárólag az állatkereskedésekre vonatkozik, hanem megfogalmazza az állattartással kapcsolatos általános szabályokat is minden állattartóval szemben. Ezek mindegyike vonatkozik az állatkereskedésekre, ezen felül pedig találunk olyan szabályokat, melyek kifejezetten állatkereskedésekre, illetve az állatvásárokon és piacokon történő tartásra és kereskedelemre vonatkoznak.

Állatvédelmi, állattartási kérdésekben, illetve állatkereskedésekkel kapcsolatosan az illetékes államigazgatási szervhez, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) lehet bejelentést tenni az alábbi elérhetőségeken:

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)
Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel.: 06-1/336-9000
Fax.: 06-1/336-9479
NÉBIH zöld szám: 06/80-263-244
Web: www.nebih.gov.hu

NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság
Titkársági telefon: 1-336-9302
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Bízunk benne, hogy összefoglalónk segítséget nyújt mindazok számára, akik a kereskedésekkel kapcsolatos kérdéseikre keresnek választ.

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet főbb irányelvei tehát dióhéjban a következők:

I. Speciálisan az állatkereskedésekre vonatkozó szabályok:

  • Állatkereskedés csak az illetékes hatóság (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – NÉBIH) által kiadott tevékenységi engedéllyel működtethető.
  • Állatkereskedés akkor működtethető, ha az állatkereskedés:
    - az állomány ellátására szolgáltató állatorvossal szerződést kötött, és
    - rendelkezik jóváhagyott működési szabályzattal, valamint
    - biztosítani tudja az a rendeletben meghatározott tartási körülményeket.
  • Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kérelemben meg kell jelölni, illetve ahhoz mellékelni kell:
    - veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó fajok, továbbá az emlősök - kivéve rágcsálók és nyulak - esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát,
    - az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát,
    - a kereskedésnek a működési szabályzatát, amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlanítására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi előírások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat.
  • Az állatkereskedés naprakész nyilvántartást vezet a beszerzett, készleten lévő, eladott és elhullott gerinces állatok fajonkénti egyedszámáról, a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó édesvízi halak kivételével.
  • Elhullás esetén - amennyiben ismert - annak okát is rögzíteni kell.
  • A járási állat-egészségügyi hivatal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az állatkereskedésben hatósági ellenőrzést végez.
  • Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben - az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján - forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalmazó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állatorvosi leletről és véleményről.
  • Nem forgalmazható az az állat,
    - mely szülőjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre,
    - melynek utóda nem képes önálló életre, kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik.

    A fenti forgalmazási tilalom azonban nem vonatkozik a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire, közismertebb nevükön a „takarmányállatokra”.
  • A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, ha ismert vagy megállapítható, az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.
  • Tengerimalacok forgalmazásakor az állatkereskedés köteles a fajta jellemzőit és a tartására vonatkozó általános szabályokat tartalmazó írásos tájékoztatót az új tulajdonos rendelkezésére bocsátani, mely történhet elektronikus úton is.
Az írásos tájékoztatónak vagy ismertetőnek az állatfaj tartásának minimális feltételeit, annak emberre vonatkozó veszélyeit, illetve egészségügyi ártalmait is tartalmaznia kell. Az írásos ismertetőnek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek az állat egészségének és jólétének, valamint a tartó személy egészségének biztosításához szükségesek.

Az írásos ismertető minimális tartalmi elemei a következők:

  • az állat faja és tudományos neve,
  • a faj származási országa és természetes előfordulási helyei,
  • a fajra jellemző kifejlett kori méret,
  • a fajra jellemző elérhető életkor,
  • a fajra természetes körülmények között jellemző aktivitás és szociális szerveződés,
  • hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni,
  • hogyan lehet az állat hely, klíma, fény és egyéb igényeit kielégíteni,
  • hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni,
  • hogyan lehet az állat elhelyezését szökés biztosan megoldani,
  • bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni,
  • a jogszabályi rendelkezések szerinti minimális tartási követelmények,
  • az állat milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet megelőzni.
  • Az állatkereskedésben az állatokat szökés biztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen.
  • Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzésektől és szennyezésektől.
  • Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó rendelkezéseket.
  • Tilos az állaton olyan maradandó küllemjavító beavatkozást - így különösen az állatba történő festékanyag injektálást, ide nem értve a jogszabály által egyedi azonosításra kötelezett állat megjelölését - végezni, amely kizárólag annak kedvezőbb értékesíthetőségét szolgálja.
II. Valamennyi állattartóra és az állatkereskedésekre is alkalmazandó szabályok:

  • Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), - ha ismert - az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.
  • Az állattartó az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók – így a tengerimalacok - esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot - azaz tengerimalac esetében a szénát - az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként köteles biztosítani.
  • Az állattartó az állatot úgy köteles tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését.
  • Az állattartó az állatot és annak tartási helyét naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni köteles, gondoskodnia kell továbbá arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad!
  • Az állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.
  • Tilos gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban, illetve gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartani!
  • A csoportosan tartott állatok esetében a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez.
  • A tengerimalacok hálós aljzaton nem tarthatók, továbbá részükre legalább két olyan polcot vagy emeletet kell elhelyezni a tartási helyen, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.
  • Tengerimalacot kikötni tilos!
  • Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok, illetve az ember biztonságát. Különböző fajhoz tartozó állatok ebből következően csak akkor tarthatók együtt, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
  • A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.
  • Az állattartó köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során
    - az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,
    - az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.
  • Meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve. Ebből következően az állatkereskedés és az egyéb állattartók nem tarthatnak fent és nem szaporíthatnak un. belterjes állományt.




mtvke

Telefon:

E-mail: