Az M. T. V. K. E.-hez megalakulása óta
853
tengerimalac került, ebből
745
örökbeadott, jelenleg
74
tengerimalac vár ideiglenes befogadóknál szerető gazdijára.

Állatkínzás

Kedves Olvasóink!

Egyesületünk életében sajnos egyre több alkalommal merül fel az állatkínzás büntetőjogi fogalma, főként kitett, sorsukra hagyott állatok esetében. Legtöbbször tehetetlenek vagyunk az ilyen esetekkel kapcsolatosan, mert az elkövető személye – bizonyítékok hiányában – az ismeretlenség ködébe vész.

Ahhoz, hogy a sikeres nyomozást és a büntetőjogi felelősséget is megalapozó feljelentést tudjunk tenni, az ilyen esetekkel kapcsolatosan az első felindultságon felülemelkedve minden esetben legyünk jó megfigyelők vagy cselekvők. Így például:

- Figyeljük meg a környezetet, van-e térfigyelő vagy egyéb biztonsági kamera, melynek felvétele segítheti a rendőrség munkáját,
- Ha van a helyszínen doboz, szatyor, táska vagy bármilyen egyéb tárgy, úgy azt minden esetben vizsgáljuk át, lehet, hogy találunk rajta vagy benne az elkövetőre utaló adatot,
- Ha a bűncselekmény elkövetését látjuk, úgy minden esetben készítsünk fénykép vagy video felvételt az esetről, ahol a cselekmény és az elkövető személye is jól látszik. Ha erre lehetőségünk nincs, próbáljunk pontos személyleírást adni az elkövetőről, a cselekményről.
- Ha gépjárművet használ az elkövető, a rendszámot minden esetben jegyezzük fel, ha egyéb eszközzel (Pl: kerékpár) távozik, erről is adjunk pontos leírást.
- Tettenérés esetén minden esetben értesítsük a rendőrséget, ha módunk van rá, testi épségünk nincs veszélyben és mi sem követünk el bűncselekményt (Pl: személyi szabadság megsértése), az elkövetőt a hatóság kiérkezéséig próbáljuk meg feltartóztatni.

Állatvédelmi, állattartási kérdésekben, illetve állatkereskedésekkel kapcsolatosan az illetékes államigazgatási szervhez, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) lehet bejelentést tenni az alábbi elérhetőségeken:

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)
Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel.: 06-1/336-9000
Fax.: 06-1/336-9479
NÉBIH zöld szám: 06/80-263-244
Web: www.nebih.gov.hu

NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság
Titkársági telefon: 1-336-9302
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Állatkínzással kapcsolatos bűncselekmény elkövetése vagy annak gyanúja esetén az illetékes rendőrkapitányság értesítése elengedhetetlen. A feljelentést vagy a bejelentést a rendőrségen bárki megteheti akár szóban, akár írásban.

Az állatkínzás és az állatvédelem magyarországi jogszabályi hátterének gerincét jelenleg két törvény, a Büntető törvénykönyv (Btk.) és az Állatvédelmi törvény alkotja.

I.
Az állatkínzás büntetőjogi megítélése:


A hatályos Btk. 244.§-a az alábbiak szerint határozza meg az állatkínzás büntetőjogi tényállását:

„Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”


A büntetőjog által védendő jogi tárgy esetünkben az állat, ezen belül is a gerinces állat, illetve a második fordulat szerint a veszélyes állat is függetlenül rendszertani besorolásától. A törvény alapvetően két elkövetői magatartást von a tényállás körébe. Az egyik az indokolatlan bántalmazás vagy bánásmód alkalmazása, mely az állat maradandó egészségkárosodásához vagy pusztulásához vezethet. A bántalmazás alapvetően aktív elkövetői magatartást feltételez, míg a bánásmód alkalmazása történhet passzív módon is, nevezetesen az állatról való gondoskodás elmulasztásában. Fontos, hogy a törvényi tényállás nem követeli meg az eredményt, azaz az állat pusztulását vagy maradandó egészségkárosodását. Elegendő, ha az elkövetői magatartás pusztán alkalmas lehet erre, ezzel a bűncselekmény már befejezetté válik. A másik elkövetési magatartás a gerinces vagy veszélyes állat elűzése, elhagyása avagy kitétele, mely sajnos gyakorlatunkban is egyre gyakoribb, figyelembe véve az elmúlt idők szomorú arányát a kertekben, kukákban vagy amellett, játszótereken vagy óvodákban talált tengerimalacokkal.

A fenti bűncselekmény az enyhébb büntetőjogi megítélés alá eső vétség kategóriájába esik, büntetési tétele így viszonylag enyhének mondható, bár a törvény elviekben már itt is szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé.

A törvényhely második bekezdése a bűncselekmény minősített eseteit tartalmazza az alábbiak szerint:

„A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”


A minősített esetek már a szigorúbb megítélés alá eső bűntett kategóriájába esnek, ezért a cselekmény így már három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Minősített állatkínzásról beszélünk, ha az az állatnak különös szenvedést okoz vagy több állat tekintetében okoz maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást. A minősített esetekben a törvényalkotó már nem elégedett meg a veszélyeztetéssel, ezen esetekben befejezett bűncselekményről akkor beszélhetünk, ha az eredmény be is következik. A különös szenvedés okozása a büntetőjogi gyakorlatban szakértői kérdés, így megállapította az igazságügyi szakértő ezen minősítő körülményt pl. abban az esetben, ahol az elkövetők kutyákat mérgeztek meg fagyálló folyadékkal.

Látható, hogy törvényi szabályozásunk igen széles körre terjesztette ki az állatkínzás tényállási körét, így pl. állatkínzás az aranyhal vagy az ékszerteknős szabad vizekben való elengedése is éppúgy, mint a veszélyes, halálos csípésű pókfajták közterületen hagyása.

Mindez persze a jogalkotói szándék. A cselekvés, a tettek a jogalkalmazókra, a hatóságokra, a bíróságokra és ránk vár. Mostanság megfigyelhető a bíróságokon egyfajta tendencia, mely az eddigi érzéketlenség és az enyhe ítéletek helyett szigorodó büntetéskiszabási elveket követ. Kirívó esetekben már hallani lehet letöltendő szabadságvesztés büntetésekről is. Reméljük, hogy a bíróságok következetesek és kitartóak lesznek ezen a téren. Lehetőségeinkhez és tudásunkhoz mérten mi is megteszünk minden tőlünk telhetőt a bűncselekmények felderítéséért és erre kérünk és buzdítunk is minden kedves olvasót.

II.
Az állatvédelmi törvény főbb rendelkezései:


Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. – mint azt címe is mutatja – két irányú jogalkotói szándékot fogalmaz meg: véd és kímél. Hogy hol, mikor és hogyan teszi ezt, az alapvetően az állattartás céljától – hobbiállat, versenyállat, cirkuszi állat, laborállat vagy haszonállat – függ.

A törvény főbb szabályai a következők:

    • Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
    • Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
    • Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
    • Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
    • A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
    • A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve - biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.
    • Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.
    • A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása, szállítása és életének kioltása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.
    • A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
    • Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad:
Økínozni,
Øemberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
Økényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
Øa kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
Øa teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
Øtermészetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

A törvény kimondja, hogy nem minősül állatkínzásnak az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett szedése, valamint a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömés.

    • Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
    • Tilos állatviadal céljára
Øállatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;
Øépítményt, földterületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

      • Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
      • Élő állatot nyereményjáték díjaként csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet használni, amennyiben az állat elhelyezésének és tartásának feltételei biztosítottak.
      • Állatot a nemi vágy kielégítésére irányuló cselekmény során felhasználni tilos.
      • Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást - az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével - kizárólag szakirányú végzettséggel, illetve az állattartók körében szokásos beavatkozás esetében csak gyakorlattal rendelkező személy végezhet.
      • Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás.
      • Az állaton minden olyan beavatkozást el kell végezni, amelynek elmulasztása az állat fájdalmát, szenvedését idézi elő, az állatnak sérülést okoz, vagy az állat károsodásához vezet.
      • Az állaton küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás - az ivartalanítás, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott további beavatkozás kivételével - nem végezhető.
      • Az állat megjelölésénél az állat számára a legkisebb fájdalommal járó megoldást kell alkalmazni.
      • Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek felszámolása, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás, valamint közegészségügyi veszély elhárítása. Eb és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek, továbbá tilos e fajok élelmiszerként és prémként történő felhasználása.
      • Tilos macska vagy eb prémjét, valamint az ilyen prémet tartalmazó terméket forgalomba hozni, értékesítés céljából tartani, értékesítésre felajánlani vagy terjeszteni, vagy azt az ország területére behozni, illetve onnan kivinni, kivéve, ha az valamely közösségi jogi aktus alapján oktatási vagy preparálási célból engedélyezett.
      • Az állat életének kioltása kizárólag kábítás után történhet. A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.
      • Állatkísérlet kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, engedély alapján végezhető.
      • Állatkísérlet kizárólag akkor engedélyezhető, ha annak elvégzését
Øalapkutatás,
Øtranszlációs vagy alkalmazott kutatás az alábbi célok bármelyikével:

§ emberek, állatok vagy növények betegségeinek, egészségi rendellenességeinek vagy más kóros elváltozásainak, azok hatásainak elkerülése, megelőzése, felismerése vagy kezelése,
§ emberek, állatok vagy növények élettani állapotának feltárása, értékelése, szabályozása vagy módosítása, vagy
§ az állatok jóléte és a mezőgazdasági célból tartott állatok termelési feltételeinek javítása,

Ømeghatározott körben gyógyszerek, élelmiszerek és takarmányok, valamint egyéb anyagok vagy termékek kifejlesztése vagy gyártása, azok minőségének, hatékonyságának és biztonságosságának ellenőrzése,
Øtermészetes környezet védelme,
Øa fajok megőrzésére irányuló kutatás,
Øfelsőoktatás vagy a szakmai készségek megszerzése, fenntartása vagy fejlesztése céljából folyó képzés, vagy
Øigazságügyi orvostani vizsgálat elvégzése teszi szükségessé.

    • Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható.
    • Amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni.
    • Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb - a kísérlet eredményességét még nem veszélyeztető - mértékben csökkenteni kell.
    • A tenyésztés, szaporítás, elhelyezés és gondozás, valamint a kísérlet során alkalmazott módszerek tökéletesítésére kell törekedni az állati fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás elkerülése vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében.
    • Az állatot feltételezhetően érő fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás mértéke alapján minden kísérletet esetileg a következő kategóriák valamelyikébe kell besorolni:
Øérzéstelenítéses-túlaltatásos,
Øenyhe,
Ømérsékelt,
Øsúlyos.

  • Olyan kísérlet, amely súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és semmilyen módon nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal jár, nem végezhető.
  • Állatkísérlet kizárólag olyan felelős személy vezetésével végezhető, aki meghatározott végzettséggel, szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik.
  • Állatkísérletet az végezhet, a kísérleti állatot az gondozhatja, az állat életét az olthatja ki, aki erre képesítő meghatározott oktatásban részesült.
  • Kísérlet céljára az állatvédelmi hatóság által engedélyezett állatot szabad felhasználni.
  • Az emberszabású majmok kísérleti célú felhasználása tilos.
  • Nem emberszabású főemlősök kísérleti célú felhasználása csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén engedélyezhető.
  • Háziasított állatfaj kóbor egyedét, valamint vadon befogott állatot kísérlet céljára felhasználni nem szabad.
  • Kísérleti célra állatot tenyészteni, szaporítani, beszállítani, tartani az állatvédelmi hatóság engedélyével szabad.
Az állatvédelmi törvény fontos rendelkezéseit találjuk meg az állatvédelem hatósági feladatairól a törvény 43.§-ban:

  • Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
  • Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság szabja ki.
  • Az állatvédelmi bírság kiszabására az állatvédelmi hatóságnak tudomásszerzését követő egy éven túl nincs lehetősége. Az elkövetéstől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
  • A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.
  • Állatvédelmi bírság kiszabása helyett vagy azzal egyidejűleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, pótlására kell kötelezni, továbbá az állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson (továbbiakban: állatvédelmi képzés) való részvételre kötelezhető.
  • Ha az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezett állattartó a kötelezettségének önként nem tesz eleget, az állatvédelmi képzés, illetőleg annak hátralévő része helyébe állatvédelmi bírság lép.
  • A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
  • Ha kedvtelésből tartott állat tartója az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a kedvtelésből tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság - állatvédelmi bírság kiszabása mellett - az állattartót állat kedvtelésből való tartásától a jogsértés súlyától függően 2-8 évre eltiltja.
  • Ha az állattartó az állatvédelmi törvényben, illetve a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat vagy ember egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti - a feltételek biztosításáig - az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését.
  • Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az állat a korábbi tulajdonosának, illetve korábbi tartási helyére nem adható ki. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - hat hónap elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.
  • Az e törvény alapján elkobzott állat tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.
Az állatvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek szempontjából lényeges rendelkezést tartalmaz az állatvédelmi törvény 48.§-a, mely az alábbiak szerint rendelkezik:

„48. § (1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket, amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt általuk kezdeményezett hatósági eljárásokban az ügyfél jogállása illeti meg.
(2) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt - az ilyen magatartástól való eltiltás iránt - a bíróság előtt az (1) bekezdésben megjelölt szervezet pert indíthat.”

Ezen jogszabályhely alapján az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek az állatvédelmi hatósági eljárásokban jogi érdekük bizonyítása nélkül, törvény erejénél fogva ügyfélként léphetnek fel és képviselhetik a cselekmények néma sértettjeinek érdekeit, illetve az állatvédelmi törvény rendelkezéseit sértő elkövetői magatartástól való eltiltás iránt ugyancsak törvény erejénél, saját jogon fogva pert is indíthatnak.

Végezetül álljon itt példaként egy nemrég született jogerős bírósági ítélet, mely a Kúria jóvoltából immár precedens értékű, országos gyakorlatot eredményező bírói tekinthető és ily módon olyan általános megállapításokat tartalmaz, melyeket alapjaiban szükséges figyelembe venni a passzív állatkínzásnak körében:

EBD2014. B.8.

I. Az állatkínzás bűntette passzív magatartással, az állat életfeltételeiről való gondoskodás elmulasztásával is elkövethető [2012. évi C. törvény 244. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a)-b) pont; 1998. évi XXVIII. tv. 4. § (1) bek.].

II. Határozott tartamú szabadságvesztés esetében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi, törvény erejénél fogva kötelező időpontjára vonatkozó rendelkezés az „elbírálás” fogalmába tartozik, a vonatkozó jogszabályi rendelkezés megváltozása ezért alapot ad az új Btk. alkalmazására [2012. évi C. törvény 2. §, 4/2013. (X. 14.) BK vélemény].

[1] A járásbíróság a 2013. február 13. napján hozott ítéletével a vádlott bűnösségét 1 rb. állatkínzás bűntettében [1978. évi IV. tv. 266/B. § (1) bek. a) pont és (2) bek.] állapította meg, ezért 8 hónapi börtönbüntetésre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

[2] A járásbíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott állattartói tevékenységet folytatott, 26 szürke marhát és 20 mangalica sertést tartott. A vádlott az állatokról 2010. június hónapban már egyáltalán nem gondoskodott, azok élelem és víz nélkül maradtak, így 2010. június 25. napjáig - ekkor a telepen hatósági ellenőrzés volt - 17 szürke marha elpusztult, a többi is elhullás közeli állapotba került. A sertések közepes tápláltsági fokúak voltak. A telep öt kutyájából egy erősen legyengült, így el kellett altatni, de a másik négy közül is kettő rövid láncra volt kötve, így még csapadékvízhez sem juthattak.

[3] A vádlott az Állatok Védelméről és Kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakat megszegte, hiszen az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. A vádlott az állattartás során ezen szabályokat súlyosan megszegte, a vádlott állattartói bánásmódja a telepen található valamennyi állatnak különös szenvedést okozott.

[4] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője enyhítés végett jelentettek be fellebbezést.

[5] A megyei főügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a vádlott cselekményének elbírálásánál az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazását és a cselekménynek a hatályos jogszabály szerinti minősítését, valamint azt indítványozta, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, egyebekben pedig az ítélet helybenhagyására tett indítványt.

[6] A törvényszék a vádlott és a védő fellebbezését nem, míg a megyei főügyészség álláspontját alaposnak találta a 2014. február 28. napján meghozott ítéletével.

[7] Az elsőfokú bíróság a bűncselekmény elbírálása során az elkövetéskor hatályos Btk.-t alkalmazta. A másodfokú bíróság a Btk. 2. § (2) bekezdésében írtakra figyelemmel megállapította, hogy a vádlott cselekményének elbírálásánál az új törvény, a 2013. július 1. napjával hatályba lépett Btk. kedvezőbb elbírálást tesz lehetővé, figyelemmel arra a körülményre, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége és annak legkorábbi időpontja az új törvény szerint a vádlott esetében kedvezőbb, ezért a törvényszék a hatályos Btk.-t alkalmazta a felülbírálat során.

[8] Egyébként az elsőfokú bíróság az elkövetéskori törvény alapján helyesen minősítette a vádlott cselekményét állatkínzás bűntettének és a vádlott bűnösségére levont következtetése is helytálló.

[9] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az 1998. évi XIX. törvény 372. § (1) bekezdése alapján akként változtatta meg, hogy az elbírálás során az új törvényt alkalmazva a vádlott cselekményét a Btk. 244. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő állatkínzás bűntettének minősítette.

[10] Megállapította továbbá, hogy a vádlott a Btk. 38. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. (Zalaegerszegi Törvényszék Bf. 158/2013.)



mtvke

Telefon:

E-mail: